Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Amíg nem késő

2008.08.12

Lépj amíg nem késő

Úgy érezte, a világ ellene fordult. 
Egyetlen szerelme lemondott róla, 
S már egy másik lány kezét fogja azóta. 
"Már nem szeretlek!"- vallotta be a fiú,
A tomboló tűz, mely eddig szívében tombolt, kihunyt. 
De a lány nem adta fel, dacolt ellene, 
S továbbra is tartotta a kapcsolatot vele. 
A remény viszont egyre jobban elhagyta,
Mikor látta, hogy élete szerelme a másik lányt simogatja.

Időközben a fiú rájött ,még mindig érez valamit iránta,

De nem lépett, mert a szórakozás fontosabb volt számára. 
A lány megkérte a fiút kezdjék elölről újra,
"Szeretlek Kicsim az életemnél is jobban!"- s a fülébe súgta halkan.
Ám minden hiába, ő csak tovább álltatta, 
A kötöttséget, az igazi szerelmét nem vállalta. 
Teltek a napok, teltek a hónapok,
A lányról már azonban régen nem hallott.
Egyik este, álmából felébredve rossz érzés kapta el, 
Ürességet és fájó hiányt érzett szívében. 
Érezte régi szerelme keserű hiányát,
Hiszen rég nem hallotta a lány kellemes hangját.
Hiányzott neki az arca, a forró ölelése, 
A féltő gondoskodása, a lány maga egésze. 
Másnap megjelent a házánál virággal a kezében,
Kisírt szemű édesanyja nyitott ajtót talpig feketében.
A fiú teljesen elfehéredett ,s érezte nagy a baj,
Édesanyja csak annyit mondott könnyektől küszködve: Meghalt! 
Állítólag egy véletlen autóbaleset okozta a lány halálát,
Nem figyelt az úton, mert nem tudta feledni szerelmi bánatát.
A fiú elsápadva állt ott egy percig, 
A csokor virág a kezéből lassan hullott ki. 
Nem hitte, ez hogy történhetett meg vele,
Minden percben ott kellett volna lennie mellette.
Este nem tudott elaludni, a szemébe könny szökött,
 Szívében mérhetetlenül nagy bűntudattól küszködött. 
De hirtelen, mintha egy melegség járta volna át,
Mintha hallotta volna halott szerelme hangját.
És igen, a lány ott tündökölt angyal képében, 
A régi, megszokott, gyönyörű szépségben. 
Mindkettőjük szemében könny ragyogott,
A mosoly az arcukon hirtelen megfagyott. 
Lélegzetük elnémult, szívük egyszerre dobbant,
A régi, gyönyörű szenvedélyes szerelmük újra lángra lobbant. 
Csak álltak egymással szemben, hisz egymás gondolatait ismerik,
A lány a fiú arcát végigsimítja, lelke melegséggel megtelik.
Igyekszik szerelmét megnyugtatni, 
De csak ennyit tud végül mondani: 
"Ne sírj szívem nincs semmi baj,
Emlékem szívedben végig megmarad. 
Én ott leszek végig melletted, őrzöm az álmaidat,
Mindentől megvédelek, ott leszek minden mozdulatodban." 
Az angyal még egyszer utoljára átölelte kedvesét,
A fiú nem akarta még elengedni féltett szerelmét. 
A lány arca egyre halványodott, 
"Most mennem kell!"- csak ennyit mondhatott. 
Hirtelen hűvös levegő járta át a szobát,
De még lehetett érezni a lány kellemes illatát. 
A fiút ezután az álom hamar elnyomta, 
Gondolataiban ő járt, s hogy nem feledi el soha. 
Reggel, mikor felébredt, nem tudta valóság volt-e, vagy álom,
De talált valami csodát az asztalon. 
Egy fehér toll volt ott a lány illatával, 
S rájött mit veszített a lány halálával. 
Szívében most még jobban érezte hiányát,
S nem tudta elnyomni a lány utáni vágyát. 
Könnyes szemmel az ég felé fordulva ennyit felelt:
"Mindörökké szeretni foglak Egyetlen Szép Szerelmem!"

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

dorogicsaj98@citromail.hu

(pacsko bettina, 2013.04.20 19:38)

Nekem volt egy barátom akivel egy hétig együtt voltam de a hetedik napon kijelenti hogy csak barátok vagyunk és hogy nincs köztünk Semm mmiiiiiii én erre kiborultam és nem aludtam három napig

iza_haga@freemail.hu

(haga izabella, 2012.09.24 19:23)

nagyon szép ez a történet én is nagyon szeretek egy fiut együt jártunk és uttána szakitotunk és azota se tudom visza szerezni lehet hogy én is meg ölöm magam és hát ha rá jönn hogy ő is mitt veszitett:'(

kisfalusy@citromail.hu

(Rebus, 2012.04.04 10:32)

nagyon jók a verseid és télleg annyira szépek :(

marichuy

(bálint anasztázia, 2012.03.01 08:30)

hello szia nagyon jol a verseid

kiriliny@freemail.hu

(krisztina, 2012.01.08 19:27)

ez tényleg nagyon szomorúú volt......és ebből rájöttem hogy mindenért küzdenünk kell főleg ha az igaz szerelmet keressük...egy vkiben....

Mágocs

(Szasza, 2011.04.30 10:33)

Ez nagyon szomorú.:( és most azon gondolkodom hogyha én is ugyanezt a hibát elkövtetem????:(

rfx3r

(trgctgcrtf, 2010.11.06 17:25)

de szar ez nem is igy van.-.-"

2011.03.28.

(zizu, 2011.03.28 16:01)

valentin napkor foszolgalatos voltam...es kellet a suliban jarjam a folyoson es pont a kiszemeltemet kiraktak orarol ...azelot oroke arra gondoltam hogy bar most talakoznek vele es a padtarsam helyet oroke azert mentem en....s az osztalya elot volt leultunk a lepcsore es ott dumalni keztunk...s mikor kicsengetek a baratnoim meglattak hogy vele vagyok s egy baratnomnek tetszet es megprobalta elvenni igy azt talalta ki hogy en azt hirezteltem hogy 2 honapig jartunk majd szakitotunk o ezt vissza kerdezte hogy igaz e?....s mondtam hogy nem de o nem hitt nekem igy nagyon megharagudott ram...majd a legjobb baratnom elmagyarazta neki hogy az a lany csak feltekeny volt ram igy mostmar baratok vagyunk...tegnap elott pedig ra irtam chaten hogy meg mindig harizik ram?....es irta hogy nem...s irta hogy megteszek egy sziveseget...kerdeztem hogy mit?....elejinte nem karta elmondani de aztan leirta hogy en tanicsam meg csokolozni...kerdeztem meg nem tucc..es mondta hogy nem...mondtam hogy ok megtanitalak es mar suli utan talalkoztunk es most egyut jarunk....szuper volt....:-D:-p:*:*

Boldogság gyere haza II.

(Lulu Fritz, 2010.10.22 21:35)

"Azt kapod vissza, amit adsz" hát én visszakaptam kamatostul. Már én szeretem őt jobban, nekem hiányzik úgy, hogy üvölteni tudnék a fájdalomtól. Tudom, hogy az én hibám és hogy nem tudom visszacsinálni. Az életem adnám oda azért, hogy visszaforgathassam az időt, egészen a találkozásunkig. De ez lehetetlen. És tudjátok mi a legrosszabb? Az én drága mesebeli hercegem már nem tud velem olyan kedves lenni mint rég. Biztos vagyok benne, hogy fáj neki és szeret, de az újrakezdésről hallani se akar. Olyan, mintha egy idegen írna nekem sms-t, üzenetet facebookon. Olyan mintha nem lennének érzelmei, teljesen közönyös velem szemben. És ez az ami még inkább elmélyíti a fájdalmam. De tudom, hogy mindezt megérdemlem. A bűntudat, az önmarcangolás életem részévé vált. A barátaim, anyukám szemében ő a szemét, mert nem akarja velem újrakezdeni. De én tudom, ki itt az igazi bűnös.
Volt szerelem, volt élet, volt boldogság. mostmár nincs semmi. Amíg velem volt nem tudtam értékelni, hogy milyen ajándékot adott nekem az ég. Egy igazi társat, aki szebbé teszi az életem. És mostmár késő. nem fogom visszakapni, mert fél attól hogy újra fájdalmat okozok neki. És már nem tud úgy viszonyulni hozzám ahogy rég.

Boldogság gyere haza I.

(Lulu Fritz, 2010.10.22 21:35)

1,5 hónapja szakítottam a barátommal. 8 hónapig voltunk együtt, eleinte minden csodálatos volt, bár bevallom őszintén, én nem akartam vele eleinte járni. Még azután is, miután összejöttünk eszembe jutott a volt barátom és néha bizony elszorult a szívem, hogy ezzel a fiúval sose leszek boldog. Aztán teltek a hetek és én egyre jobban elkezdtem kötődni hozzá. 1,5 hónap együtt járás után éreztem először hogy kezdek szerelmes lenni. Büszke voltam rá, igazi álompár voltunk. A szerelmem mindennap kedves sms-el lepett meg, virágot hozott, leste a gondolataimat, és igazi királynőként kezelt.
És lám milyen gyarló is az ember. Mindezek ellenére nem tudtam eléggé értékelni. Tele voltam bizonytalansággal, más fiúk után is nézelődtem, de hozzáteszem sohase csaltam meg. Egyszerűen nem voltam benne biztos, hogy ilyen fiatalon leakarom kötni magam egy komoly kapcsolatban (19 éves vagyok). És ami azt illeti nagyon legyezgette a hiúságom az, hogy sok fiúnak tetszettem a kapcsolatunk alatt.
Nyár közepén nagyon nagy törés következett be a kapcsolatunkban. Egy bulin voltunk és én enyhén ittasan borzalmas dolgokat vágtam a fejéhez, teljesen oktalanul. Bár később ezt megbeszéltük, az az éjszaka örökre nyomott hagyott benne. Nem csoda, hisz többek közt azt vátam a fejéhez, hogy a régi barátommal mennyivel jobb volt.
Ezek után egyre többször hisztiztem neki oktalanul. Éreztem benne a törést, hogy tudatalatt bár, de feszélyezve érzi magát mellettem. már nem volt az a tündérmese, mint eleinte. És bennem ez mégtöbb feszültséget generált, így mégtöbb lett a konfliktus. Rémálmaim voltam arról, hogy elhagy, megérzéseim, hogy elveszítem. Az utolsó nagy veszekedésünk előtt együtt töltöttük az estét. Csodálatos volt. Hozáábújtam és éreztem, hogy mennyire összetartozunk. És ekkor belémhasított egy érzés: elfogom veszíteni. Nem tudom megmondani honnan, miért jött, de éreztem és félelemmel töltött el. Másnap iszonyatosan összevesztünk, és hiába beszéltük meg, a következő találkozásnál zokogtunk mindketten és én hajtogattam, hogy szakítsunk. Azt hittem azt fogja mondani, hogy ne, hisz a veszekedéseknél mindig mondogattam, hogy szakítsunk, de ő mindig azt mondta, hogy ilyen könnyen nem veszítem el. És most nem mondta. Azt mondta rendben. Zokogva mentem haza, éreztem, hogy ez más, nincs visszaút. Fokozatosan eltávolodtunk egymástól, bár még utána sokszor beszélgettünk erről, sírtunk együtt.

dIk

(DIK, 2010.09.18 16:30)

Dik DIK dik

dbfg

(fdhgrt, 2010.09.18 16:29)

fdhgerh

ismerős

(szerk., 2010.08.12 21:57)

Szia Barki! Régen hasonló cipőben jártam én is. A barátommal évekig együtt voltunk, és szép is volt minden, de... Na és ott van az a "de" szócska. Szóval röviden a történet annyiból állt, hogy szerettük egymást nagyon, de bántottuk is a másikat: az örökös macerálással, a fizikai és érzelmi sebekkel, az ő féltékenykedéseivel, és az én "elhanyagolsz" dumámmal, ami a kapcsolatunkra ment. Egy sportoló férfival, nem könnyű együtt lenni. Mindig neked kell alkalmazkodni, és egy idő után be telik a pohár. Kezdtünk elhidegülni egymástól, barátaink is észre vették a dolgot. Kezdetben még a problémára kerestük a megoldást aztán nem ment. Elváltunk, sírva búcsúztunk el egymástól, úgy, hogy mindketten szerettük egymást, de én a mindennapos sírás után felálltam, és elhatároztam, hogy harcolok érte. Jártam utána, kerestem a társaságát (igen, lány létemre megtettem, hisz a szerelem vak). Mellette jól éreztem magam, és ő is így érzett, de félt bevallani. Félt mellettem lenni, mert a haverok fontosabbak voltak neki, és az edző is azt hajtogatta, hogy minden napra más csajt szerezhet be. 4hónapig güriztem azért, hogy visszakapjam. Ő 4hónapig jól tudta, hogy mit tesz velem, hogy mit csinál az érzelmeimmel. Mondhatnám, hogy játszott, de valamilyen szinten szeretett, és talán ezért gondolok most már vissza nyugalommal rá. Eleinte nagyon nehéz volt, és a 4hónap alatt is voltak álmatlan éjszakáim. Sokszor feltettem a kérdést, hogy miért csinálom ezt?, de nyugtattam magam azzal, hogy szeret. Nem tehettem mást, elengedtem. Eltelt az idő, megtaláltam életem párját, és nagyon boldog vagyok vele. Nagyon szeretem, és nem is tudom mit reagálnék, ha elválnánk. Azt már nem bírnám ki, a volt páromat még csak-csak, mert utána átgondoltam mindent, és rájöttem a dolgokra, de ezt már nem tudnám. És tudjátok, elképesztő ez az első szerelem, mert most, hogy boldog vagyok, (elkésve) rájött a volt párom, hogy szeret, és rájött, mit veszített akkor, abban a pillanatban. Hiába bánta meg, azt a fél év keserűséget amit okozott, nem tudta megváltoztatni. Azóta szép lassan az idő begyógyította a sebeket, és nem gondolunk egymásra. Sokat köszönhetek a mostani barátomnak, mert mellette tényleg úgy érzem, hogy vagyok valaki, hogy élek, és a legfőbb dolog, hogy BOLDOG vagyok. (Szeretlek G.)
Szóval, ha már nincs semmi kiút, csak éljük az életünket a párunk mellett és múlik az idő.

.....

(Barki, 2010.08.12 01:21)

NA EZEN NAGYON SÍRTAMTOD VELE AZ VAN HOGY A BARÁTOMAT DOBTAM MIKOR CSÚNYÁN ÖSSZE VESZTÜNK
KI AKARTAM VELE BÉKÜLNI!DE KÖZÖLTE VELEM HOGY BARÁTNŐJE VAN!
TUDTAM HOGY ÉN VOLTAM A HÜLYE DE MAJD BELE HALTAM A FÁJDALOMBA NEM ALUDTAM SZAKÁNKÉNT CSAK SÍRTAM A KÉPE FÖLÖTT MEG A MACIVAL amit tőle kaptam!DE NEM LETT JOBB MÉGMINDÍG HARCOLOKÉRTE DE NEKINEMKELLEK DE MINDÍG AZT MONDJA SZERET !AFÁJDALOM AMI NYOM HIHETETLEN!HARCOLNIELL AZÉRT AKIT SZERETÜNK!MÁSKÉNT NEM MEGY

niklac@citromail.hu

(Lackó, 2010.07.04 10:24)

Engemet meg a barátnőm hagyott el. De még én is szeretem. Ez a történet pedig nagyon jó. Majdnem elsírtam magamat.

beszélni kell róla

(szerk., 2010.05.02 20:39)

Szia Csak egy lány!=)
Kicsit komplikált a történeted, de érthető. Azt nem értem egyedül, hogy ha még szeret és szeretett akkor miért így próbálta elmondani neked, hogy változtatni kéne. Miért ez a rád ijesztek dolog? (bocs, most kicsit kitérek) A kapcsolatok többsége azért olyan amilyen, mert félnek a másik személytöl. Nem szabad félni. Ha valami problémátok van, vagy esetleg nem érzitek jol magatokat egyes szituációban, igenis tessék megmondani a társatoknak, mert mi nők is vagyunk olyanok, hogy ezeket nem mindig vesszük észre. Sajnos, ilyenkor jönnek azok a dolgok, hogy akkor majd én egyedül megpróbálok változtatni. Na ez tévedés. Ez nem fog menni. Ezt már a másik pár is érzékeli majd, és nem fogja érteni miért reagálsz máshogy, mint eddig. Ebből következően nem fogja azokat a dolgokat csinálni, vagy kezdeményezni, amiből az következik, hogy elhidegülünk a másiktól, ami egy szakítás is lehet. Na most erre egy megoldás van, tessék beszélgetni a másikkal. Hidd el mindkettőtöknek jobb lesz, és könnyebb. (visszatérve)Ha úgy érzed hogy szeret, és te is szereted, próbáljatok egymáshoz közeledni megint, és kitudja, lehet újra összejöttök. Ha ez megvalósul, én is sok boldogságot kívánok nektek. Sok puszi

...

(csak egy lány..., 2010.04.29 06:50)

Köszi a segítséget:)megfogadom a tanácsod és adok neki még egy esélyt mert még szeretem:)köszi:)(K)

bonyolultazneked...

(Babinéni, 2010.04.28 20:56)

sztm ha szereted akkor adjál neki még egy esélyt vagyis én a helyedbe így tennék..:)(LLLL)
:)
ha esetleg ugydöntesz h mégis megpróbáljátok mégegyszer akkor SokSikert nektek.!(LLLLLLLLLL)
:)
(KL)

szomi

(csak egy lány..., 2010.04.28 07:27)

azt véletlen kifelejtettem h kiderült az is h azért szakítottunk,mert csak rám akart ijeszteni h változzak meg...de eléggé sikerült rám ijesztenie mert szakítás lett belőle...am most meg minden órán mikor együtt vagyunk(egy terembe)akkor engem néz...talán még ő is szeret??:$

szomi

(csak egy lány..., 2010.04.28 07:22)

bocsi kicsit hosszú lett:$